A 2006-ban megjelenésre kerülő, The Settlers II 10th Anniversary Edition, a The Settlers II: Veni, Vidi, Vici néven, 1996-ban debütált, valós idejű stratégiai játék, remake-jeként lehelt új életet a szériába, s alapozta meg, egyúttal, a The Settlers 3. része előtt az utat. Az alapjátékban három játszható birodalom; római, kínai, és núbiai; valamint a 2007-ben megjelent The Vikings expanzióval, a vikingekkel bővült eme tábor. Különbségek a nemzetek közt, csak kinézetükben vannak, képességeik teljességgel egyenrangúak.
A játékhoz készítettek magyarítást, s nemrég magyar szinkron is született hozzá. Részletesebben, a tovább, mögött...
Ebben a játékban, minden pálya, egyfajta: négyzetrácsra van felosztva. Az épületeket utakkal kell összekötni, hogy a munkások ingázzanak közöttük. Az ikonok jelzik, hogy hová, mekkora méretű épület helyezhető le - az alsó panelen a 3. gombbal lehet ki-be kapcsolni.
Minden egyes út elejét, s végét, két, kék zászló jelzi. Az utak közepén állnak a rakodómunkások, akik az út egyik végétől a másikig, egyenként szállítják a nyersanyagot. Így, a parasztok egymásnak adogatva juttatják a nyersanyagokat á-ból-b-be. Ez hosszabb utak esetén nagyon sok időt vesz igénybe, így, ha van rá mód, ezeket az utakat érdemesebb kisebbekre darabolni, a sárga zászlókat kékre cserélve. A forgalmasabb utak automatikusan kőburkolatot kapnak, és öszvérek jelennek meg rajtuk, amik gyorsabban mozognak, mint a parasztok, és egyszerre több árut is cipelhetnek.
Az egységeket nem lehet közvetlenül iránytani. Több, birodalom menedzselős stratégiához hasonlóan az emberek automatikusan állnak munkába, s végzik a dolgaikat.
Egy épület alapjának letételekor, először mindig egy építőmunkás indul a területre, majd a rakodómunkások egymásnak adogatva, odahordják a szükséges nyersanyagot, végül, ha felépült, az épülethez tartozó munkaerő, vagy katonai épületek esetén, néhány katona érkezik, és használatba veszi az építményt. Érdemes előre tervezni, s mondjuk a favágó közelébe helyezni az ácsműhelyt, vagy a farm közelébe rakni a malmot, és a pékséget, illetve a kutat, a hatékonyabb munka érdekében. A szállítók a fölösleges cikkeket automatikusan a legközelebbi raktározásra alkalmas épületekbe (főépület, raktár, kikötő) viszik, így a játékban azt is mérlegelni kell, hogy mely csomópontokhoz helyezünk raktárat, ugyanis egy jól elhelyezett raktárépület sokat gyorsíthat a játéktempón.
Bár köveket lehet kőfejtőkkel is termelni, de e mellett lehetőség van, szén-, vas-, és aranybánya mellett kövek bányászására is. A bányákat, csak a csákány-ikonokra lehet építeni. Hogy melyik bánya, milyen ércet rejt, geológussal lehet felmérni, akit ha odaküldünk a közelbe, végigpásztázza a környéket, és táblákkal jelöli a természeti kincsek lelőhelyét. A bányászok, a többi munkással ellentétben, igencsak érzékenyek a táplálkozásra, így oda kell figyelni náluk, hogy mindig legyen étel a bányákban.
A játék célja a terjeszkedés és a hódítás, de mindehhez terjeszkedni kell.
A birodalom határait tovább terjeszteni, csak katonai épületekkel lehet (leszámítva a katapultot), így célszerű már a játék indulása után felhúzni, egy-két barakkot a város szélén. A katonai épületek, a legfontosabb elemei a játéknak. Ezek segítségével lehet hódítani, illetve az egyedüli védelmet jelentik az ellenséggel szemben.
Mint írtam, az egységeket nem lehet közvetlenül irányítani. Ez eléggé megnehezíti az ellenség aprítását, a birodalmunk védését, pedig szinte lehetetlenné teszi. A katonai épületek (barakk, őrtorony, erőd), méretüktől függően képesek elszállásolni néhány egységet. Az épületek paneljén található egy gomb, aminek a segítségével felfejleszthető egy erősebb támaszponttá, így nem szükséges mindig komolyabb erődítményekkel kezdeni. Egy egyszerű barakkot is fel lehet fejleszteni erőddé, ami azért tanácsos, mert előbbi gyorsan felépíthető és használatba vehető, így gyorsabban lehet terjeszkedni, s közben az épületeket és lehet fejlesztés által tovább erősíteni.
Mikor két ellenséges birodalom határai keresztezik egymást, a közelben lévő katonai támaszpontok támadhatóvá válnak. Attól függően, hogy a támadónak hány katonája van elszállásolva a közelben, megostromolhatja az ellenség katonai épületeit, akinek viszont csak fele annyi katonája lesz védekezni, ahányat a közelben elszállásolt. Érdemes tehát odafigyelni, hogy a lehető legtöbb, és legfejlettebb épületekkel védjük birodalmunkat, mert elég bosszantó, mikor az ellenség nagy erőkkel támad, s nekünk, kvázi tehetetlenül kell végig néznünk, hogyan rohannak keresztül a gyér védelmünkön, s győznek egymás után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése